Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alázatról

2008.03.30

 

 Alázat

 

nélkül nem tudjuk elfogadni, hogy mi lettünk a valóságba beleteremtve és nem mi teremtettük a valóságot...Bevallani azt, hogy nem tudom ki ő, lemondani arról, hogy magamat tegyem meg mértékül,vagyis megint csak tisztelettel lenni iránta...Az alázat pillantásában szeretet lakozik,mely türelmesen áttör a homályon, hiszen tudja, hogy őt magát is micsoda mélységből emelte fel a szeretet... Egy megmentett lélek nem válhat önjelölt bíróvá....

Akinek munkája, szerencséje vagy a sorsa megadta, hogy élvezheti az élet ajándékait tudjon alázattal fordulni azok felé, akik valamiben hiányt szenvednek. Akik pedig segítségre szorulnak,tudják méltósággal fogadni mások jószándékát.

 

Adás és kapás egyensúlya

 

 

A tiszta lelkiismeret felé vezető legszebb út az a békesség, amely az adás-kapás egyensúlyából fakad. Ilyen csere a partneri kapcsolatok lelke. Aki csak adni óhajt, a saját felsőbbrendűségének illúzióját akarja fenntartani, visszautasítja az élet ajándékait és tagadja mások jó tulajdonságait. Az emberek egy idő után nem kívánnak semmit sem kapni azoktól, akik visszautasítják a megajándékozást és elkezdik kerülni őket. Ezért a krónikus segítők gyakran magányosak és megkeseredettek.

Az a szeretet,amely csak megbocsátani tud, de felejteni nem, nem tökéletes szeretet. Sokszor észre sem vesszük a legkülönbözőbb formában jelentkező szeretetet.

(netről)

 

A mappában található képek előnézete Békés hit